A Keleti orvoslás filozófiai alapjai
Jin-Jang Koncepció
A hagyományos orvoslás elméleti alapja a Dao. A lényege az, hogy a világon mindenkinek van két forrása: Jang és Jin, amelyek az eredetileg egységes Cshi energiából születek.
A Jang és Jin szimbólumai az ősi traktusokban a tűz és a víz, amelyek szembenálló minőségét tükrözik.
A tűz minden tulajdonságát a Janghoz-hoz lehet sorolni: Forróság, fényesség, lendületesség, erő, felfelé és kifelé tartó mozgás.
A víz minden tulajdonságát a Jin-hez lehet sorolni: Lassúság, hideg, színtelenség, lefelé és befelé tartó mozgás.
A Jin és a Jang ellenállnak egymásnak, kölcsönösen függnek egymástól, és a meghatározott körülmények között egymásba alakulnak.
A betegség kialakulása a Jin és a Jang viszonylagos egyensúlyának az elvesztése, valamelyiknek a feleslege vagy a hiánya. Ha az ártalmas tényező Jin tulajdonságú, akkor a Jin-felesleg miatt a „hideg felesleg” tünetei mutatkoznak.
Például, hideg végtagok a nagy vérveszteségnél. Ha az ártalmas tényező Jang tulajdonságú, akkor a Jang felesleg miatt a „meleg felesleg” tünetei mutatkoznak. Például, gyors akut betegségek lázzal.
A Jin-Jang egyensúl elvéből kiindulva, a keleti orvoslás fő feladata – visszaállítani az egyensúlyt, biztosítani a harmóniát.
A gyógyítás az ellenkező hatást kell, hogy kiváltsa. A Jang tüneteit csillapítani kell, a Jin tüneteit serkenteni. Így a Jin-t vagy a Jang-ot elvéve vagy hozzáadva lehet visszanyerni az elveszett egészséget. A Jin és a Jang forrásai az ételek és a biológiailag aktív adalékok.
A Jin ételek:
· Görögdinnye, szőlő, gránátalma, citrom, mandarin, őszibarack,
· Szilva, datolya, padlizsán, zöldborsó, tök, káposzta, barna moszat,
· Sárgarépa, torma, petrezselyem, paradicsom, földimogyoró, gomba,
· Sertéshús, hal, kefír, víz, só, ecet, keményítő, fürjtojás, köles.
A Jin jellegű ételek hűsítenek, a testet puhítják s bágyasztyják, a feleslegük okozza az étvágytalanságot, nyomott és összetört érzést.
A Jang ételek:
· Kukorica, mustár, pirospaprika, banán, körte, burgonya, vöröshagyma,
· Retek, fokhagyma, bab, dió, hajdina, búza, rizs, méz, szezámolaj,
· Napraforgóolaj, kukoricaolaj, marhahús, birkahús, baromfi, nyúlhús,
· Tehéntej, tésztafélék, liszt, bor, zöld és fekete tea, cukor, tyúktojás.
A Jang jellegű ételek meleget adnak, szilárdítják a testet, feleslegük okozza a feszűltséget a hevességet és az ingerűltséget.
Nyári melegben több Jin jellegű ételt érdemes fogyasztani, amely hűsít, télen a meleget adó Jang jellegű ételeket részesítsük előnybe.
A szervezet működésének minden funkciója és megnyilvánulása, minden szerve és szövete szintén a Jinhez vagy Janghoz tartozik (Csan-Fu koncepció)
A Jinhez tartozik: a nőiesség, a test alsó fele és jobb oldala, a mell, a has és a „tömör szervek” (szív, lép, tüdő, vese és máj).
A Janghoz tartozik: a férfiasság, a test felső fele és bal oldala, a hát és az „üreges szervek” (gyomor, vékony és vastag bél, húgy-és epehólyag).
A Jin és Jang kölcsönhatása 5 elemet szül. ( öt forrás): Fa, Tűz, Föld, Fém, Víz amelyek alapját képezik az U-sin koncepciónak.
Ez az öt forrás az anyagi világ és a mozgás alapelemeit szimbolizálja: a fa az újjászületés és növekedés; a tűz a fejlődés csúcspontja, maximális aktivitás; a föld a ciklus, változások központja; a fém a hanyatlás kezdete; a víz a minimális aktivitás, passzív erő.
A környező világban (makrokozmosz) az ember úgy létezik, mint külön kis világ (mikrokozmosz) és ugyanabból az öt elemből tevődik össze, amelyekkel táolálkozik az élet és a levegő révén. E koncepció szerint, minden szerv egy meghatározott őselemhez tartozik, együttműködik a többi szervvel és a környező világgal. A keleti orvosok igyekeztek megtalálni az összefüggéseket és a kölcsönhatásokat, és harmonizálni azokat.
Létezik még a Ciklus-koncepció.
Ez a Teremtési és a Pusztítási ciklus.
A Teremtési Ciklusban minden őselem a következőt teremti és táplálja azt energiával. Például, a tűz, elégetve a fát, hamut teremt, amely földdé válik. A föld teremti a fémet, a fém teremti a vizet, a víz a fát, a fa tüzet és a ciklus kezdődik újra.
A Pusztítási Ciklusban minden őselem elpusztítja vagy elnyeli az előtte lévőt: a föld elnyeli a vizet, a víz kioltja a tüzet, a tűz elolvasztja a fémet, a fém elvágja a fát, a fa kiszívja a földet.
Az ember és a kozmosz össze vannak kapcsolva Csi energiával. Ezalatt a kifejezés alatt a Kínai orvostudományban egy finom szubsztanciót értenek, amely nem érzékelhető az érzékszerveinkkel vagy a műszereinkkel. Olyan fogalmakkal lehet megmagyarázni mint az életerő, szellem, hangulat. A Csi életenergia, hatására müködik, az egész szervezet. Az ember a külső világból kapja, a táplálékot és a levegőt, ezért annak egyensúlyától függ az egész.
Megkülönböztetik a belső Csi-t, amely az emberi testen belül kering és külső Csi-t, amely a természetben. A külső Csi, bekerülvéna az emberi a szervezetbe, részlegesen átalakul belső Csi-vé, a belső Csi – elhagyva a testet – átalakul külső Csi-vé. Így játszódik le a Csi állandó cirkulációja.
A táplálékkal és levegővel jut a szervezetbe.
A légző- és emésztőrendszerek állapotától függ, hogy mennyi időre tudunk telítődni az energiával, és ettől függ a szervezet általános állapota.
A szervezet Csi-je aktív kölcsönhatást fejt ki az összes szövetre, különösen a vérre. A vér harmónikus cirkulációja fenntartaja az erős szellemet. A Csi gyengülése vérkeringési zavart okoz, a vérpangás pedig a Csi pangását.
Nincs olyan hely a szervezetbe, ahová nem jutott volna Csi. A Csi áramlásától függően a szervezet működése gyorsul, vagy lassul.
A Csi alapvető funkciói:
1. A szervezet növekedése és fejlődése,
2. Vérkeringés ellenőrzése,
3. Hőcsere ellenőrzése,
4. A szervezet védelme a külső ártalmas tényezők ellen, ha mégis bejutottak, akkor a Csi küzd ellenük.
5. A szervezet minden anyagcsere-folyamatának ellenőrzése és szabályozása, mint izzadás, a test nyílásai nyitása és zárása (vagyis vizelet, széklet, sperma ürítése)
6. Az egész szervezet táplálása.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
